HTML

Háromhuta és a tokaji bor

2010.03.13. 21:31 pihenek

Azon kívül, hogy a Háromhuta a Történelmi Tokaji Borvidékkel határos, egy igen érdekes szállal is kapcsolódik a finom nedühöz:

Tokaj-hegyalja legnagyobb birtokosa a Rákóczi család volt, igaz ebben az időszakban a borokat még jobbára hordóban szállították, de éppen ekkor kezd megjelenni Nyugat-Európában a palackozás, elképzelhető, hogy a Prágában tanult és Európában utazgató II. Rákóczi Ferenc a palackok készítése miatt akart, hegyaljai birtokai közelében is üveghutát létesíteni.

II. Rákóczi Ferenc 1698 telén,  mikor a hegyaljai felkelés után, önkéntes bécsi száműzetéséből visszatért birtokaira  alapította meg a regéci üveghutát, valószínűleg a mai Óhuta helyén. Az alapítólevél 1698 február 28-án kelt Fonyban.   

A mai Háromhuta területe az egykori regéci uradalomhoz tartozott, s mint ilyen, a 1600-as évek közepétől 1711-ig a Rákóczi család birtoka volt. A regéci vár körül elterülő uradalom az egyik legjobban jövedelmező Rákóczi birtok volt. II. Rákóczi Ferenc 1694-ben vette át az addig kamarai igazgatás alatt lévő regéci uradalmat. Sógorával, Aspremont gróffal ebből az alkalomból bejárta az egész birtokot, de később is többször megfordult Regécen és Sárospatakon, intézkedéseket tett az uradalom gazdasági helyzetének fejlesztése ügyében. Üveghuták több Rákóczi birtokon is működtek, az egyik legjelentősebb a lengyel határ melletti makovicai uradalomban (ma Szlovákiához tartozó) Zborón volt. Ezekben a hutákban kastélyokba való ablaküveget éppúgy gyártottak, mint egyéb üvegtárgyakat, palackokat, üveggombokat.

Tokaj-hegyalja legnagyobb birtokosa szintén a Rákóczi család volt, igaz ebben az időszakban a borokat még jobbára hordóban szállították, de éppen ekkor kezd megjelenni Nyugat-Európában a palackozás, elképzelhető, hogy a Prágában tanult és Európában utazgató II. Rákóczi Ferenc a palackok készítése miatt akart, hegyaljai birtokai közelében is üveghutát létesíteni.

II. Rákóczi Ferenc 1698 telén,  mikor a hegyaljai felkelés után, önkéntes bécsi száműzetéséből visszatért birtokaira  alapította meg a regéci üveghutát, valószínűleg a mai Óhuta helyén. Az alapítólevél 1698 február 28-án kelt Fonyban.  


Részlet II. Rákoczi Ferenc alapítóleveléből

Mi, Felső Vadászi Rákóczi Ferenc, fejedelem, nemes Sáros Vármegyének Fő Ispánya stb. Regéczi Hegyekben lévő hutánkban, Thomas Hutnik nevű hutásnak állítván, és azt kezekben bocsátván, illy képpen végeztünk vele: esztendőnknek forgása alatt tartozik nekünk kész pénz beli adóval, 100 magyar forinttal. Item más fél ezer eöregh kristályos karikával, ezer pedig paraszt karikával és eöttven pohárral. Ha pedig mi számunkra mivel, kristálykarikának ezeréért 12 Ft, parasztért 6 Ft, pincetokra való sotos eövegh palaczkokért akar nagyobb, akar kisebb egytül 18 pénz lészen. Kinek nagyobb bizonyságára ezen levelünket attuk. Rákoczi Ferenc.

Országos Levéltár. Archivum Patakiense Rákocziano-Trautsohnianum. Acta Raqdicalia, Titulus Regécz. IX. Conscriptio arcis et dominiis Regécz. 1701.

Az üvegkarika ablaküveget jelent, táblaüveget ebben a korban itt még nem tudtak előállítani. A kristályos üvegkarikák nagyobbak és átlátszóbbak voltak, a parasztkarikák pedig kisebbek, zöldes vagy barnás színűek.

A pinczetokra való sotos eövegh palaczk téglalap alakú, formába fújt borospalack volt.  A sotos kifejezés préseltet, sajtoltat jelent. A pinczetok fából készült láda volt, rekeszekkel és fedéllel ellátva, bőrrel bevonva, ebben szállították a borospalackokat és a poharakat.


Az üveghuta bérlője a lengyel származású Hutnik Tamás és munkásai Zboróról települtek át Regécre. A nevekből arra lehet következtetni, hogy a Huták mai lakói nagyrészt az akkor idetelepülő többnyire lengyel származású üvegfúvók leszármazottai.

Az üveggyár helyének kiválasztásakor az egyik fontos szempont, a szinte korlátlanul rendelkezésre álló fa lehetett, hiszen a kemencék fűtése óriási mennyiségű fát igényelt, a fa elégetésével keletkezett az üveggyártás fontos adalékanyaga a hamuzsír is.

A Rákóczi birtokok 1711 után a kincstárra szálltak, a regéci uradalom és az üveghuta új tulajdonosa a Waldbott család lett. Ebben az időszakban a Huták lakossága folyamatosan növekedett, létrejött Óhuta mellett Középhuta és Újhuta. Az üveghuta utolsó telephelye a ma is üveggyárnak nevezett terület lett Óhuta és Középhuta között. 1916-ig, tehát több mint 200 évig folyt üveggyártás a regéci huták területén, munkát biztosítva a falu lakóinak. Az üveggyártás mellett azonban egyre meghatározóbbá vált az erdőgazdálkodás, különösen a jeles erdőmérnökként ismert Waldbott Kelemen idejében. A Waldbottok újhutai vadászkastélya ma is látható és nagyjából megvan még az általuk kialakított Középhutától északra fekvő egykori vadaspark is.

Részlet II. Rákoczi Ferenc alapítóleveléből

Mi, Felső Vadászi Rákóczi Ferenc, fejedelem, nemes Sáros Vármegyének Fő Ispánya stb. Regéczi Hegyekben lévő hutánkban, Thomas Hutnik nevű hutásnak állítván, és azt kezekben bocsátván, illy képpen végeztünk vele: esztendőnknek forgása alatt tartozik nekünk kész pénz beli adóval, 100 magyar forinttal. Item más fél ezer eöregh kristályos karikával, ezer pedig paraszt karikával és eöttven pohárral. Ha pedig mi számunkra mivel, kristálykarikának ezeréért 12 Ft, parasztért 6 Ft, pincetokra való sotos eövegh palaczkokért akar nagyobb, akar kisebb egytül 18 pénz lészen. Kinek nagyobb bizonyságára ezen levelünket attuk. Rákoczi Ferenc.

Országos Levéltár. Archivum Patakiense Rákocziano-Trautsohnianum. Acta Raqdicalia, Titulus Regécz. IX. Conscriptio arcis et dominiis Regécz. 1701.

Az üvegkarika ablaküveget jelent, táblaüveget ebben a korban itt még nem tudtak előállítani. A kristályos üvegkarikák nagyobbak és átlátszóbbak voltak, a parasztkarikák pedig kisebbek, zöldes vagy barnás színűek.

A pinczetokra való sotos eövegh palaczk téglalap alakú, formába fújt borospalack volt.  A sotos kifejezés préseltet, sajtoltat jelent. A pinczetok fából készült láda volt, rekeszekkel és fedéllel ellátva, bőrrel bevonva, ebben szállították a borospalackokat és a poharakat.

források: haromhuta.hu

 

Szólj hozzá!

Régen nagyobb havazások voltak

2010.02.01. 09:12 pihenek

Ma reggel fél 8-tól ismét megközelíthető közúton Magyarország összes települése, ugyanis sikerült járhatóvá tenni a Zemplén nyugati peremén található Hejcére vezető utat is.
Sok esetben emlegetik a nálunk korábban születettek, hogy bezzeg-a-mi-időnkben sokkal nagyobb havazások is voltak, de ezt rendre megpróbálják megcáfolni a meterológusok.

2003. januárjában Zala megyében a megyeszékhely külterületeire, így Ebergénybe és Erzsébethegyre már nem tudtak felkapaszkodni a helyi járatok, továbbá nem tudtak bejutni a buszok Tilajújhegyre, az Egervárhoz közeli Csöngedmajorba és a dél-zalai Nemespátró községbe sem, ahonnan nem mentek be az iskolás gyerekek Surdra, a település valóban el van zárva a külvilágtól. Nehezen volt járható a hejcei bekötőút az év eleji havazásnak köszönhetően, amely az egyetlen köldökzsinórja a településnek a külvilággal. Kisebb fennakadások volt Pápa környékén is, azonban a hajnali nehézségeket reggelre sikerült megoldani. Pár nappal később az Index munkatársaitól tudták meg a hejceiek, hogy ismét a hó fogságába kerültek:
"A hejcei polgármesteri hivatal munkatársai az Index munkatársától tudták meg, hogy településük el van zárva a külvilágtól. Mester Andrásné, a helyi önkormányzat munkatársa 1984 óta él a faluban, és azóta a legtöbb télen néhány napra megközelíthetetlenné vált a falu. A reggel 6 órai távolsági busz már nem érkezett meg. "Sajnos nem sok embert érint, mert kevesen dolgoznak. Az iskolások pedig csak örülnek" - válaszolta az Index kérdésére Mesterné. A napi élelmiszerek beszerzését ilyenkor a település tehetősebbjei végzik, akik terepjáróval, traktorral vágnak át a szántóföldön, hogy Vilmányból kenyeret, tejet hozzanak. A néhány kilométeres út megtételéhez - a korábbi évek tapasztalatai alapján - több órára van szükség.
A helyi közlekedéssel - noha mindössze 320 lelkes faluról van szó - nincs gond, mivel egy tolólappal felszerelt traktor gondoskodik az utak tisztításáról. A település 1999-ben kilenc napig volt elzárva a külvilágtól. A falu boltjaiban legalább négy napra elegendő élelmiszer van; kenyér legutóbb tegnap este érkezett Hejcére."

2003. február elején 180(!) település vált egy időre megközelíthetetlenné, volt ahová kutyák vontatta szánnal lehetett csak eljutni. Ez bizony több, mint 5%...

 


 

Szólj hozzá!

Melyik Magyarország 2. legmagasabb csúcsa?

2009.10.12. 19:41 pihenek

A helyes válasz: a Pezső-kő (és nem Galya-tető).

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely Magyarország négy legmagasabb hegycsúcsát hordozza (Kékes, 1014 m; Pezső-kő, 971 m; Galya-tető, 964 m;  Péter-hegyese, 960 m). 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Mátrai szállás
is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Miről nevezetes a börzsönyi Honti szakadék?

2009.10.09. 19:39 pihenek

A helyes válasz: cápafog-maradványairól.

Hont és környéke számos nevezetesség helyszíne. Az Ipoly folyó kellemes séták helyszíne lehet, a Börzsöny kék+ és zöld turistaútja a hegy felfedezésére hívja a kirándulni vágyókat.A két út találkozásánál található a Honti szakadék. A pleisztocénkori őslénytani leleteket rejtő szakadék több millió éve őrzi a földtörténeti korok emlékeit, tengeri állatmaradványokat, egysejtűeket, rákokat, csigákat, kagylókat, korallmaradványokat, megkövesedett cápafogakat. A parányi egysejtűek mészvázait rejtő rétegek nehezen érhetőek el és megközelítésük balesetveszélyes. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Börzsönyi szállás
is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Melyik községünk nevezetessége a lefolyástalan területen képződött lápos Mohos-tavak?

2009.10.08. 19:37 pihenek

A helyes válasz: Kelemér.

A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepdtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Aggteleki szállás
is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Melyik település fekszik a - töbreiről, víznyelőiről, zsombolyairól híres - Bükk-fennsíkon?

2009.10.06. 19:36 pihenek

A helyes válasz: Répáshuta.

Répáshuta a Bükk-hegység egyik völgyében, 500-575 méter magasságban, a Bükki Nemzeti Park szívében fekvő település. Miskolctól és Egertől 30-30 km távolságra.
A bátrabbak Mezőkövesd felöl is megközelíthetik, az ország leghosszabb és egyik legszebb völgyén, a Hór-völgyön keresztül.

A települést 220 éve alapították a jobb megélhetést kereső szlovák, ruszin és német üveghutás mesterek, akik az üveggyártás felhagyását követően mészégetéssel, faszénégetéssel és fakitermeléssel foglalkoztak. A megélhetés és letelepedés alapját az erdő adta, és adja a mai napig.
A falu egyre népszerűbb kirándulóhely, mely köszönhető a helyiek vendégszeretetének, a háborítatlan természetnek és helyi ételspecialitásairól ismert Vadász Étteremnek.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Bükki szállás
is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Melyik településhez tartoznak a következő lakott helyek: Galyatető, Bagolyirtás, Fallóskút?

2009.10.06. 06:30 pihenek

A helyes válasz: Mátraszentimre.

Mátraszentimre község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.
1944-ben jött létre, majd 1948-ban nyerte el mai határait. Tulajdonképpen hat, a Felső-Mátra hegyeiben szétszórtan elhelyezkedő lakotthelyből áll, ezek Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Mátrai szállás
is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Hol található - a Magyarország egyik legkisebb településeként számon tartott - Szanticska?

2009.10.05. 06:30 pihenek

A helyes válasz: a Cserehátban.

A falu - széles körben elterjedt vélekedés szerint - Magyarország legkisebb lakott települése. Az 1989-ben egyetlen lakossal rendelkező Szanticskán az állandó lakosok száma ma is néhány fő körül mozog, azonban település az elmúlt időszakban teljesen újjáéledt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az az európai falufelújítási díj, melyet az egységes népi építészetéért, és a falu megmentéséért végezett értékteremtő munkáért ítéltek meg.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...

Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

------------ x x x -----------

A következő oldalon néhány börzsönyi szállás, cserháti szállás, mátrai szállás, bükki szállás, aggteleki szállás, csereháti szállás, zempléni szállás közül választhat.

Ön nem üdülési csekkel igénybevehető szállást keres? Még több szállás a következő oldalon érhető el. Szállás Magyarországon

Akik olcsó szállás után kutatnak az interneten, azoknak ajánlom figyelmébe a következő honlapot. http://www.olcso-szallas.hu/

További szállásokat a

borzsonyiszallas.hupont.hu
matraiszallas.hupont.hu
bukkiszallas.hupont.hu
aggtelekiszallas.hupont.hu
zempleniszallas.hupont.hu
udulesicsekk.hupont.hu
olcso-szallas.hupont.hu

oldalon találhat.



Szólj hozzá!

Hol található (Észak-)Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes vízesése / zuhataga?

2009.10.02. 06:30 pihenek

A helyes válasz: Parádfürdő közelében (és nem Lillafüreden)

Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délre.
A víz az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá.

Megjegyzés: A Lillafüredi vízesés ma Magyarország legnagyobb esésű mesterséges(!) vízesése húsz méteres magasságával.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Mátrai szállás
is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Melyik településen él a történelmi Magyarország 13 nemzetiségének egyik legkisebb csoportja, a ruszin vagy rutén nemzetiség?

2009.10.01. 06:30 pihenek

A helyes válasz: Komlóska

A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a történelmi Magyarország 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt. A mai Magyarországon ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek, leginkább Komlóskán és Múcsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Létszámuk a magukat ukránoknak vallókkal együtt kb. 6000 fő.

További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Zempléni szállás is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Melyik településre igaz: "...a II. világháború idején Horthy Miklós kormányzó összefüggő vadászterületet kívánt a község helyén kialakítani, ma romközség..."?

2009.09.30. 19:20 pihenek

A helyes válasz: Derenk.

A II. világháború idején Horthy Miklós kormányzó összefüggő vadászterületet kívánt itt kialakítani.1943-ban (illetve már az azt megelőző években, 1938-tól) kezdetét vette a helyi lakosság életterének újbóli megváltoztatása. Az újabb áttelepülés vagy áttelepítés jobb körülményekkel és gazdagabb terméshozamú földekkel rendelkező falvakba történő átköltözést jelentett, de az együvétartozás szétzilálását is.
A derenkiek a táj adta adottságokat jól ismerve gyakorta éltek az orvvadászat lehetőségeivel. A kormányzó úr Derenk határában medvéskertet létesített és fokozatosan csábítgatták a lakosságot más településekre.
1943-ra megszűnt a falu! A katonai járművek, az odavezényelt munkaszolgálatosok, a tehervagonok - mind-mind az áttelepítés szolgálatában álltak hosszú hónapokon át. A lebontott házakat és magát a falu templomát is célfuvarban szállították. Az ősi derenki lengyel lakosság szétszéledt: 1-2 család Emődön, Mezőnyárádon, Szendrőn, Tiszaszederkényben, Tóharaszton, Vattán; 10-10 család Büdöskútpusztán, Martonyiban és a mai Szlovákia területén; 20-20 család Ládbesenyő-Andrástanyán, Sajószentpéteren; és legtöbben 50 család Emőd-Istvánmajorban talált újabb otthonra.


További kérdések az ingyenes szállás játék oldalon találhatóak...
Aggteleki szállás
is található az előbbi oldalon. Legközelebb is keresse Nevezetességeinket!

Szólj hozzá!

Jégbarlang Magyarországon - de hol?

2009.04.20. 12:05 pihenek

Hol van olyan pontja az országunknak, ahol mindig 0 fok körül van a hőmérséklet?

Sokan hallottak már bizonyára a szlovákiai Dobsinai-jégbarlangról. A helyiek régóta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén levő „Jéglyukat”, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. Juhászok és vadászok hűsöltek a kiáramló hideg levegőjénél, a közelben lakók hordták innen jeget. Első írásos említése 1863-ból származik, de a belsőbb szakaszait senki sem ismerte, mert síkos, lejtős talaján senki sem próbált lejutni.
1870. július 15-én Ruffiny Jenő dobsinai királyi bányamérnök, Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő valamint még öt társuk kötelekkel, létrákkal és egyéb szükséges eszközökkel felszerelvea a Jéglyuk kikutatására indultak. Pack József bányász, Gáll János és Jakab Lipták János brigádvezetők kiszélesítették a nyílást, felállítottak egy csörlőt, majd leeresztették Ruffiny-t. Ő egy mécses fényénél látta meg jégképződményeket, visszatért a felszínre, majd rövid pihenő után újra leereszkedett és elkezdte a barlang felmérését. Megvizsgálta a Kis és Nagy termet, valamint a „Pokol” feletti térséget.

A mai Magyarországon ez a kérdésben szereplő jelenség a Telkibánya és Bózsva közötti jégbarlangban fordul elő. A nyáron is fagypont alatti hőmérsékletű természetes üregek és hasadékok máshol is előfordulnak kies hazánkban, de a világháborús futóárkok maradványaival szabdalt Király-hegy oldalát még augusztusban is kísérteties „gőzölgés” lengi be. A barlangot rejtett repedések kötik össze a hegy hűvös gyomrával, ami biztosítja a külső hőingadozás kiegyenlítését, illetve az alacsony hőmérséklet stabilizálását. A szifonhatás miatt nyáron még dúsabbak a 23 méter hosszú főfolyosó támívein függő, szikrázóan fehér jégkristályok. Hajdanában ez a hely a falu „közös hűtőszekrényeként” funkcionált, ide hordták a tartósításra és feldolgozásra váró húsanyagot és a gyorsan romló készleteket. A jégbarlang sajnos nem látogatható, mert a gyakori nyitogatás miatt hamar elveszítené hűvös szépségét, ezért csak lezárt vasajtajának nyílásán keresztül lehet bekukucskálni és megérezni fagyos leheletét.


Ön ismeri valamelyik nevezetességet? Ossza meg tapasztalatait!


 

Szólj hozzá!

Címkék: szlovákia felvidék zemplén telkibánya jégbarlang bózsva

süti beállítások módosítása